A Hegyhát sajátos löszképződményei

Érintett települések: Döbrököz, Kurd, Lengyel, Mágocs, Mekényes és Mucsi
Szakterületi kategória: természeti környezet

Tovább

A Hegyhát dombsági térszínén jellegzetes löszformák – löszvölgyek, löszmélyutak – alakultak ki, melyek mind méretüket, mind sajátos kisformáikat tekintve országos szinten is a legtípusosabbak közé tartoznak. A legmélyebb völgyek alján (pl. kurdi Csigás-völgy, Iván-árok) a lösz alatt a pannon kori homokkő is felszínre bukkan, így ezek a völgyek szemléletesen tárják fel a kistáj földtani felépítését, így jó lehetőséget biztosítva annak bemutatására.

A natúrparki térség hegyháti részét a pleisztocénban keletkezett lösz és löszös üledékek borítják, amelyek vastagsága 20-50 m között változik. A löszben helyenként szép löszkonkréciók, népi nevűkön löszbabák fordulnak elő (pl. Mucsi – Sánci-tetői löszmélyút, Mágocs – „Óriási löszbabák völgye”). A mély eróziós löszvölgyek alján helyenként a pannon időszaki homokkő is felszínre bukkan (pl. Kurd – Iván-árok és Csigás-völgy).

A natúrpark hegyháti részét 220-240 méter átlagmagasságú lapos tetejű löszhátak és a közöttük húzódó, viszonylag mély (100-120 m) eróziós völgyek jellemezik. A lösztérszíneket eróziós eredetű löszszurdikok, löszszakadékok teszik változatossá, völgyperemeiken helyenként a lösz sajátos kisformáival (löszgerincek, löszpiramisok).

03-kurd_csigas-arok_homokk_feltarodas_01

A legösszetettebb a Mekényestől ÉNy-ra, az ún. Kurdi-erdő területén lévő mély eróziós völgyrendszer. A függőleges falakkal határolt löszvölgyek helyenként a 15-20 méter mélységet is elérik. A helynek különös hangulatot kölcsönöznek a szakadék peremén álló, a leomló perem mentén élő bizarr formájú, vastag gyökérrendszert felépítő faegyedek (jórészt bükkök), amelyek a löszfalak aktív formálódásában is fontos szerepet játszanak.

Eróziós szakadékvölgyek rendszere található Mágocs közigazgatási területén, a Kiss-Bükk-hegyi löszplató D-i oldalán is („Óriási löszbabák völgye”). A keskeny, viszonylag mély (6-8 m) löszvölgyek függőleges falak alkotta kőzetfeltárásaiban és a szakadékok alján nagyméretű löszbabák fordulnak elő. A több helyen előforduló omlások a löszvölgy aktív felszínformálódásának szemléletes bizonyítékai.

A Kurd határában lévő Csigás-völgy löszbe mélyülő eróziós völgyének mélyén a lösz fekű kőzetét képező pannon időszaki homokkő függőleges falakat alkotva bukkan a felszínre. A völgy alján felszínre bukkanó kőzeteken létrejött mikroformák (áramlási peremek, a falról leváló löszoszlopok stb.) az aktív felszínformálódás ékes bizonyítékai.

A Lengyel közigazgatási területén, az Annafürdői Turisztikai és Természetismereti Központ közelében lévő Betyár-gödör elágazó völgyrendszerének oldalán helyenként érdekes kisformák figyelhetők meg.

A régi közlekedési útvonalakon helyenként emberi hatásra löszmélyutak, helyi nevükön „horhók” alakultak ki, melyek napjainkban is aktívan formálódnak, mélyülnek. Közöttük a legnagyobb a helyenként 10-12 méter mély döbröközi Nagy horhó. Szép előfordulások vannak Mucsi közigazgatási területén, például a Sánci-tető felé vezető ősi úton.