A csodás eseményeknek, jelenéseknek köszönhetően Csicsó hamar búcsújáró hellyé vált. A környéken élő magyarok és németek egyaránt látogatták, igaz eltérő időpontban. Egy 18. századi feljegyzés szerint a csodás gyógyulásokat a magyarok a Szentkút (német nevén Bründl) vizéhez, míg a németek a kegyképhez kötötték. Fő búcsús ünnepe Szentháromság vasárnapja, amely egykor inkább a környék magyarjainak volt hagyományos búcsús napja, illetőleg Mária nevenapja (szeptember 12.), amelyet inkább a vidék német lakói tartottak.

Kevésbé ismert, hogy a szentkúti forráshoz egy különleges természeti jelenség, földtudományi érték is kötődik. Az aknás foglalású forrás vizéből a víz felszínre bukkanása után mésztufa (szaknyelvi szóhasználattal forrásmészkő, édesvízi mészkő vagy travertino) válik ki, ami az árok felső szakaszán lépcsős jellegű mésztufa-dombot alkot. Hasonló képződmények nem ritkák mészkőhegységeinkben (pl. a Fátyol-vízesés a szilvásváradi Szalajka-völgyben), itt, a fiatalabb üledékes kőzetekből felépülő Hegyháton azonban a jelenség ritkaság számba megy. A forrásvíz magas mésztartalma a mélyben található pannon kori homokkőből, de elsősorban a felette lévő jégkori löszből származik, s a talajon átszivárgó és szénsavassá váló víz hatására kerül oldott állapotba (lásd: mellékelt ábra). A mész kiválását a felszínre bukkanó víz hirtelen nyomáscsökkenése okozza, amelynek hatására a meszet oldatban tartó szén-dioxid nagy része elillan. E folyamatot felerősíti, hogy a víz kisebb-nagyobb lépcsőkön bukdácsol alá, hiszen a lépcsők élén szintén nyomáscsökkenés következik be. A puha, meszes kőzetanyagon mohák telepedtek meg, amelyek a fotoszintézisük során szén-dioxidot használnak fel, így szintén fokozzák a mészkiválást. Hasonló képződményekkel legközelebb a Zselicben találkozhatunk (pl. Csepegő-kő).

A csicsói lépcsős mésztufa-domb jelenleg is aktívan formálódik. E tény, s a kisebb-nagyobb gátakat alkotó kőzet puhasága egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy egy igen érzékeny, különös odafigyelést, egyedi kezelést igénylő földtudományi értékről van szó. Mi is vigyázzunk rá látogatásunk során!

A csicsói kápolnát és szentkutat Hőgyész Község Önkormányzata és a Hőgyészi Értékőrző Egyesület közösen újíttatta fel, s tartja rendben a helyi katolikus egyházközösséggel együttműködve. A Kapos–hegyháti Natúrpark Egyesület a mésztufa-domb megőrzése érdekében végez szemléletformáló és értékőrző jellegű tevékenységet.