Natúrparki
Geo-örökségi Értéktár
1. A csicsói Szentkút mésztufa dombja
A Hőgyész közigazgatási területéhez tartozó Csicsó-pusztán, a hegyháti dombok Kapos völgyre néző peremén egy különleges forrás fakad, amihez számos helyi hagyomány kötődik...
2. A Csigás-kúti-árok homokkő szurdoka
A Hegyhát Kurd környéki részén a felszínt jellemzően pleisztocén korú lösz és löszös üledékek borítják, melyek vastagsága 20-50 méter között változik. A mély eróziós löszvölgyek alján helyenként...
3. A Pannon-tó üledékeinek kurdi feltárásai
Az alig 1100 lélekszámú Tolna megyei kistelepülés, Kurd neve nem ismeretlen a geológus szakemberek előtt. Itt, a falu Lázi településrészének szélén jelölték ki a Pannon-tó...
4. Lázi „forrásfürt”
A kurdi szőlőhegy déli részének nyugati, Kapos völgye felőli lábánál egykor számos bővizű forrás fakadt. Ezeket a forrásfakadásokat az egykori Felszabadulás, ma Kálvária utca házainak hátsó kertjében...
5. Óriás löszbabák völgye
A Hegyhát Mágocs környéki részén a felszínt jellemzően pleisztocén korú lösz és löszös üledékek borítják, melyek vastagsága 20-50 méter között változik. A térségre 180-240 méter...
6. Hőhne-források
A Kapos–hegyháti Natúrpark déli településsorának legjelentősebb vízfolyása a Méhész-patak. A Mágocs, Nagyhajmás és Mekényes közigazgatási területét...
7. Lengyeli víztorony
A Kapos–hegyháti Natúrpark térsége a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozik. A natúrparki térség legnagyobb önálló vízfolyása a Méhész-patak, amely Lengyel...
8. Hegyháti löszmélyutak
A natúrparki térség hegyháti részét lösz és löszös üledékek borítják, amelyek vastagsága 20-50 m között változik. Ezeknek a finom szemcseméretű (0,01–0,05 mm) üledékeknek az anyagát...