A Kapos-hegyháti Natúrpark csodabogyós erdei

Érintett települések: Csibrák, Dúzs, Hőgyész, Kalaznó, Kurd, Mágocs, Mekényes, Mucsi és Nagyhajmás
Szakterületi kategória: természeti környezet

A Kapos–hegyháti Natúrpark hegyháti részére jellemző csodabogyós erdők különlegesen fontos szerepet töltenek be a táj ökológiai működésében, meghatározzák annak arculatát és hangulatát az ide érkezők számára. Hasonló balkáni elemeket – köztük a két csodabogyó fajt – magán viselő vegetációt rejtő erdőkkel csak délebbre,
a Mecsek lankáin találkozhatunk az országban. Éppen ezért a natúrpark és együttműködő partnereinek kiemelten fontos feladata ezen erdők megőrzése és bemutatása.

A Kapos–hegyháti Natúrpark hegyháti részének természetközeli állapotú vegyes lomberdeiben több nyugat-balkáni (illír) flóraelemet találhatunk, amelyek meghatározzák a táj vegetációját. Az ezüsthárssal elegyes gyertyános és cseres-tölgyesek cserjeszintjének jellemző növényfajai a helyenként tömegesen előforduló szúrós csodabogyó és a jóval ritkább lónyelvű csodabogyó.

A csodabogyós erdők további védett fajokat is rejtenek, mint például a kosborfélék közé tartozó madárfészek kosbor, a bíboros kosbor, a gérbics és a kétlevelű sarkvirág. Különlegesen szép védett növényfaj a farkasboroszlán, ami az annafürdői erdőtömbben több helyen is tenyészik. A nagy ezerjófű és a csodálatos virágú turbánliliom is megtalálható a területen. Tavasszal szépen virít a szártalan kankalin, a nemes májvirág, valamint az elterjedt illatos és kisvirágú hunyor.

Lónyelvű csodabogyó

Ezeknek az erdőknek a jelentős része a Natura 2000 hálózat részeként Európai Uniós szintű védelem alatt áll: Lengyel–Hőgyészi erdők különleges természetmegőrzési terület (kódszám: HUDD20026) és Nagyhajmási-dombok különleges természetmegőrzési terület (HUDD20033). Ezeken a területeken a hosszú távú cél az illír bükkösök, illír gyertyános-tölgyesek, valamint pannon cseres-tölgyesek természetvédelmi helyzetének helyreállítása és fenntartása. Jelölőfajaik: vöröshasú unka, nagy hőscincér, nagy szarvasbogár és közönséges ürge.

A csodabogyós erdők mindig is fontos szerepet töltöttek be a környék falvainak életében. Sokan dolgoznak a helyi erdőgazdálkodóknak, vagy gyűjtenek erdei melléktermékeket. Nagy hagyománya van a vadgazdálkodásnak is – már az Apponyiak idejében is kitűnő vadászterületnek számított ez a vidék. Ma is jelentős a gímszarvas és a dám állománya.

A Tolna megyéhez tartozó erdők nagyrésze állami tulajdonban van, vagyonkezelő a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. A Hegyhát Baranya megyei részén lévő erdők nagyobb része magántulajdonban van. A teljes terület a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik, az érintett Natura 2000 területek természetvédelmi kezelői feladatait az igazgatóság látja el.

A csodabogyós erdők élővilágát a Kurd közigazgatási területén lévő Koszorú-dombon tanösvény, a lengyeli Annafürdőn látogatóközpont és tanösvények mutatják be. A természetismereti bemutatóhelyeket a Gyulaj Zrt. alakította ki és tartja fenn.

Kapcsolódó képgaléria