A lösz kőzethez nemcsak sajátos földtani-felszínalaktani jelenségek kötődnek, hanem a térségben fakadó források jellegét is alapjaiban meghatározza ez a mészben gazdag, törmelékes üledékes kőzet. A Hegyhát területén igazán nagy vízhozamú forrást nem találunk. Sokkal jellemzőbb, hogy az alapkőzetből több, kis vízhozamú forrás fakad.
Régebben ezek közül többnek a vizét rendszeresen itták a mezőkön, erdőkben dolgozó helybéliek. Egyes források vizének gyógyhatást is tulajdonítottak az itt élők. Sajnos a felszín alatti vizek minősége ma már nem mindenütt teszi lehetővé a források ivóvízként való hasznosítását. Használat hiányában a forrásfoglalások egy része is pusztulóban van. Pedig érdemes lenne odafigyelni ezekre a különleges természeti jelenségekre, és tenni állapotuk megőrzéséért!
Nektek van kedvenc forrásotok, amelyeket például egy-egy erdei séta során rendszeresen felkerestek? A csatolt képösszeállításon a mi kedvenceink közül láttok néhányat. Felismeritek valamelyiket?
A csatolt képmontázson megjelenő három natúrparki forrás, kút: a döbröközi Szentkút (balra), a hőgyészi Kőkút-forrás (középen) és a kurdi Szentkút (jobbra).