Őszi, kellemesen meleg, napsütéses időben zajlott szombaton a geodiverzitás napi túra. A felszáradt tájfelszínen „száraznak” ígérkezett a gyaloglás. Azért sikerült tennünk róla, hogy ne így legyen. Egy hatalmas lösszakadékot keresve és megtalálva megismerkedtünk a mágocsi vaddisznók kedvenc wellness területével, melyen egy darabig sikerült szárazulatokat keresve lavíroznunk, de aztán eljött a pont, amikor már nem volt más választás: bokáig gázolni az iszapos-agyagos dagonyában. Ezzel le is tudtuk a reggeli lábmosást. Szerencsére e kaland nemhogy kedvét szegte a társaságnak, inkább emelte a hangulatot. (Legalább lesz mire emlékezni a csapatnak.) Mágocstól-Lengyelig végül kicsivel több, mint 20 km-t gyalogoltunk. Elemeztünk völgyformákat, visszautaztunk időben néhány millió évet, egy földfeltárást elemezve, fantáziáltunk löszbaba formákat vizslatva. Végül megtaláltuk a 100 éves Hőhne forrásokat, a pince szerű foglalások most is színültig voltak kristálytiszta vízzel.
Tervünk, hogy még az idén a bejárt útvonalon – kihagyva a vaddisznós szakaszt – új turistautat festünk fel, ezzel is elősegítve a térségi gyalogos-kerékpáros turizmus fejlődését.
Köszönjük Mágocs, Nagyhajmás, Mekényes és Lengyel önkormányzatainak a segítséget, Legediné Erzsikének az életmentő hagymás zsíros kenyeret és teát. A Zilda sajtüzemnek és a mágocsi pékségnek is hálásak vagyunk a támogatásért!
Október 21-én újabb tájsétát tartunk, felavatjuk a kurdi tanösvényt!