Lázi „forrásfürt”
Érintett települések: Kurd
Természetvédelmi oltalom: nem védett
GPS: 46.443513, 18.323529 (Kálvária utca 54.)
A kurdi szőlőhegy déli részének nyugati, Kapos völgye felőli lábánál egykor számos bővizű forrás fakadt. Ezeket a forrásfakadásokat az egykori Felszabadulás, ma Kálvária utca házainak hátsó kertjében, egy mesterségesen faragott kőzetfal lábánál találjuk. Az állandó vizű forráshelyeket az ott lakók jellemzően befoglalták, a jó minőségű vizet régóta használták a háztartásokban. A vezetékes víz bevezetése óta e természetes víznyerő-helyek jelentősége csökkent, emlékük azonban máig él a régóta itt lakók emlékezetében.
A Lázi-tető (239 m) nyugati lábánál észak-déli irányban húzódó, az itteni házhelyek kialakítása során területnyerési célból, mesterségesen faragott kőzetfalban a késő-miocén korszakban, mintegy 8-7 millió éve a Kárpát-medence jelentős részét beborító, kissé sós vizű Pannon-tóban lerakódott homokos és agyagos mechanikai összetételű üledékes kőzetek (homok, homokkő, agyag), valamint a több millió évvel később, a pleisztocén jégkorban erre települt löszös üledékek táródnak fel, helyenként több méter magas, függőleges falak formájában. Az itt lakók a fal felső részén elhelyezkedő löszös üledékekbe pincéket mélyítettek. A források a mélyebb szinten elhelyezkedő agyagos réteg felső szélén bukkannak felszínre. Mivel a Kálvária utca északról dél felé folyamatosan emelkedik, majd ismét mélyebb szintre fut le, a vízzáró és egyben „vízvezető” agyagos szint csak az utca déli részén – nagyjából a Kálvária utca 54-72. közötti részén – táródik fel.
A Lázi „forrásfürt” kőzetfeltárásainak és a forráshelyeinek tanulmányozása nagyban elősegíti az ősi puhatestű fauna maradványainak köszönhetően világhírű kurdi üledékes kőzetek megismerését. Az itt fakadó források között igazi földtani-víztani különlegességeket is találunk. A Kálvária utca 54. szám alatt fakadó, egykoron faszerkezettel foglalt forrás hátsó falán például változatos mikromorfológiájú mésztufa (szaknyelvi szóhasználattal forrásmészkő, édesvízi mészkő vagy travertínó) lerakódás látható. A forrásvíz magas mésztartalma a mélyben található pannon kori homokkőből, de elsősorban a felette lévő jégkori löszből származik, s a talajon átszivárgó és szénsavassá váló víz hatására kerül oldott állapotba. A mész kiválását a felszínre bukkanó víz hirtelen nyomáscsökkenése okozza, amelynek hatására a meszet oldatban tartó szén-dioxid nagy része elillan. Ez a jelenség mészkőhegységeink forrásainál általános, itt, a fiatalabb üledékes kőzetekből felépülő Hegyháton azonban igazi kuriózum, korábban csak a csicsói Szentkútnál volt ismert.
A 2022 év során feltárt, hat darab még azonosítható forráshelyből álló Lázi „forrásfürt” bejárása az ingatlantulajdonosok hozzájárulásával lehetséges. A Kapos–hegyháti Natúrpark munkaszervezete, a Kapos–hegyháti Natúrpark Egyesület tervei között szerepel a megismerés lehetőségének biztosítása geo-séták keretében.
Kapcsolódó képgaléria
